Ahogyan arról a tavalyi évben a Szatmár Megyei Múzeum megemlékezett, május 14. volt az a nap, amikor a Szamos folyó tetőzési pontja 770 cm magasságot ért el, példátlan méretű árvizet okozva, emiatt lett ez a nap az áldozatok emlékünnepe.
"A legújabb kutatások fényében az áldozatok száma 73 személy volt. Feltehetőleg ez a szám sokkal nagyobb volt, hiszen a kor “sajátosságai” közé tartozott a statisztikai adatok hamisítása. Az anyagi károk is számottevőek voltak, városi szinten a becsült összeg 259 millió lej, ebből 77 millió lejes kár érte az ipart, 6 milliós kár érte az építőipart és a befektetéseket, 18 millió lejes veszteség könyvelhető el az áruszállítás terén, a termelést pedig egy 64 millióra lejre becsülhető kár hátráltatta meg. Szatmárudvari volt a legsúlyosabban értintett település. Az ott lakó 4.800 emberből 3.444 vált egyik napról a másikra hajléktalanná, ezért nem meglepő, hogy itt lesz a legzsúfoltabb rurális település az országban a község újjáépülése után.
Azok a személyek, akik átélték ezt a szerencsétlen eseményt, a tragédia súlya kötelezi, hogy emlékeztesse a fiatalabb nemzedékeket, a katasztrófa mértékéről, de ugyanakkor a nagyméretű szolidaritásról is, amelyet az emberek egymás iránt tanúsítottak. Emléke legyen áldott, azoknak, akik azokban a napokban idő előtt vesztették életüket."
